Amit a válóperről (házassági bontóper) tudni érdemes

A magyar jogrendszerben elkülönül a házassági bontóper és a házassági vagyonjogi per.

A házasság felbontására irányuló keresetet a felek személyesen, vagy képviselőik útján nyújthatják be a bírósághoz külön-külön, vagy együttesen, amennyiben a házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

A magyar jog házassági bontóperben:

• nem alkalmazza a vétkesség kategóriáját, így a házastársi kötelességet megsértő fél is kérheti a házasság felbontását.
• megfelelő feltételek esetén megengedi a megegyezésen alapuló bontást
• a házasság felbontása szempontjából a megromlás folyamatának és az annak következtében kialakult objektív helyzetnek (megszűnt-e az együttélés, van-e remény annak helyreállításának) van jelentősége
• amennyiben a házasságból gyermek született, úgy a gyermek érdekeit mind a bontásnál, mind az ehhez kapcsolódó, járulékos kérdésekben elsődlegesen veszi figyelembe

A házassági bontópernek két fajtája van. Az egyik a megegyezésen alapuló bontás, a másik a nem megegyezésen alapuló bontás.

Nem megegyezésen alapuló a bontás, ha:

• ha az egyik fél kéri a házasság felbontását és a másik fél ellenzi azt
• ha mindketten kérik a házasság felbontását, de valamelyikük nem kívánja mellőzni a házasság megromlásához vezető okok és körülmények vizsgálatát
• nem tudnak megegyezni azokban a járulékos kérdésekben, amelyek az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontás feltételei

Ebben az esetben a bíróság feltárja a házasság megromlásához vezető okokat.

Megegyezésen alapuló bontás esetén, amennyiben a felek egyező akarattal nyilatkoznak, hogy a házasságot fel kívánják bontani, továbbá a törvény által meghatározott járulékos kérdésekben megegyezek, a házasság megromlásához vezető okokat a bíróság nem tárja fel, de ebben az esetben is meggyőződik arról, hogy a nyilatkozatot a felek szabad akaratukból, befolyásmentesen tették. A megegyezést a bíróság végzéssel hagyja jóvá, amelynek a bírói ítélettel azonos hatálya van.

Lényeges jellemzője a bírósági eljárásnak, hogy a bíróság köteles megkísérelni a felek békítését, de amennyiben az eredménytelen marad, és a törvényi feltételek fennállnak a házasságot felbontja.