Gyermektartásdíj
A gyermek érdekeinek fontossága a teljes családjogi szabályozást áthatja.
Az Alaptörvény a szülők tartási kötelezettségével kapcsolatban megállapítja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni és ez a kötelezettség magába foglalja gyermekük taníttatását.
A Ptk. szerint a kiskorú gyermek tartására a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles, azonban ez nem vezethet a szülő megélhetésének teljes ellehetetlenüléséhez. A szülőnek gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége nem korlátlan.
Nem köteles a szülő saját szükséges tartásának rovására tartani a gyermeket, ha tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van, vagy tartása a gyermek saját jövedelméből kitelik.
A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (gyermektartásdíj). A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésre, ha a gyermek saját háztartásában él, de a tartásáról nem gondoskodik.
Mivel a gyermektartásdíj összege a gyermek tartására szolgál, ezért a szülői felügyeletet gyakorló szülő köteles azt a gyermek szükségletére fordítani, nem köteles azonban a felhasználásról tételesen elszámolni.
Mekkora a gyerektartás összege?
A gyermektartásdíj mértéke és a megfizetés módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása az irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a különélő szülő a tartásdíjat annak megfelelő értékű vagyontárgy, vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával teljesíti. Amennyiben azonban ezen megállapodás megkötését követően a körülményekben olyan lényeges változás áll be, amely nem volt a megkötés időpontjában előrelátható és ezáltal a gyermek érdekében, vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása érdekében indokolt, a bíróság a megállapodástól függetlenül gyermektartásdíjat állapíthat meg.
A gyermektartásdíjról a szülők megállapodása hiányában a bíróság dönt. A döntésnél figyelembe kell venni a:
- gyermek indokolt szükségleteit
- a szülők jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét
- a szülők háztartásában eltartott gyermeket, és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőnek tartási kötelezettsége áll fenn
- a gyermek saját jövedelmét
- a gyermeknek és rá tekintettel a szülőnek jutatott különböző juttatásokat (pl: családtámogatási juttatás)
A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéshez, egészségügyi ellátáshoz, neveléshez és taníttatáshoz szükséges rendszeres kiadások. Amennyiben a gyermek érdekében olyan előre rendkívüli kiadás merül fel, amely előre nem volt látható, a tartásra kötelezett ezen kiadás arányos részét köteles megtéríteni.
A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-20%-ban kell meghatározni.
