Egyeztetési eljárás – mediáció
Ügyvédi tevékenységem során, vitás kérdésekben elsősorban – amíg a felek hozzáállása ez lehetővé teszi – megegyezés megkötésére törekszem a felek között. Álláspontom szerint egy közösen kialakított megállapodás, amely ugyan a felek között kompromisszumot igényel, de saját akaratukból történő, megegyezésen alapuló szándékuk alapján köttetett meg, mindkét fél számára betartható, vállalható és mindenekelőtt a vita résztvevőinek megnyugtató megoldást kínál. Természetesen ezen felül a megegyezés mindig rengeteg időt és költséget spórol meg a résztvevő feleknek.
A fenti célok elérése érdekében vállalom a felek között egyeztetési eljárás lefolytatását, amely érdekében 2016. évben mediátor képzést is szereztem.
Mi az a mediáció, és mit csinál a mediátor?
A mediáció egy olyan konfliktuskezelési módszer, amely alkalmas arra, hogy a felek „meghallják” a vita hevében egymás valós igényeit, majd azokat megértve olyan egyezséget kössenek (és ezáltal úgy rendezzék a közöttük fennálló konfliktust) amellyel mindegyik fél igazán el tudja fogadni annak tartalmát és megnyugtató módon tud együtt élni vele.
Tekintettet arra, hogy a mediációs eljárásban a felek aktívan részt vesznek – és ezáltal lehetőségük van véleményüket, érdekeiket érvényre juttatni, sérelmeiket és álláspontjukat részletesen kifejteni, így ők alakítják ki saját belátásuk szerint az egyezség tartalmát, döntenek abban, hogy mit fogadnak el a másik javaslatából és mit nem, mi az, amiben kompromisszumot képesek kötni – az azt lezáró egyezség végleges, betartható és megnyugtató megoldást kínál a felek részére.
Álláspontom szerint az ilyen egyezségnek kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a résztvevők a lezárását követően a vitát elengedjék, így véglegesen hátrahagyják sérelmeiket hogy azok a jövőben ne terheljék az életüket.
A mediációs eljárást a mediátor vezeti, aki nem terapeuta, és a mediációs eljárás sem terápia. A cél „csak” a megegyezés, a közös álláspont megtalálása. A mediátor egy független harmadik személy, aki nem áll egyik fél pártjára sem, aki ítéletalkotás nélkül vezeti a feleket az egyezség megkötésének irányába.
Szinte minden vitában vagy konfliktusban az abban résztvevők egy felfokozott érzelmi állapotban vitatkoznak egymással, és ez az érzelmi állapot nem alkalmas arra, hogy meghallják a másik fél véleményét, az őt ért sérelmeket, így szükség van arra, hogy egy vitában nem érintett fél, aki „kívül” tud maradni, ezt az érzelmi állapotot csitítsa, hogy segítsen megérteni a másik oldal érveit is, és ennek eredményeként segíteni abban, hogy a vita lezáruljon, átláthatóbbá váljon a felek helyzete és a konfliktus rendeződjön.
Az elsődleges cél tehát a helyzet megoldása, de ez az eljárás rengeteg időt, energiát és költséget spórol meg az abban résztvevőknek, permegelőző, perhelyettesítő szerepe van.
A mediációnak egyre nagyobb szerepet szán a törvényalkotás is, felismerve annak pozitív, idő és költségkímélő hatását:
Az Igazságügyi Minisztérium ajánlása közvetítői eljárásra büntető és szabálysértési ügyekben
A Budapesti Ügyvédi Kamara összefoglalója mediációról polgári perekben
