Cégjogi ügyvédi szolgáltatásaim

Gazdasági társaságokról röviden

Amennyiben üzletszerű gazdasági tevékenységet vállalkozás formájában szeretnénk működtetni, az első kérdés az, hogy azt milyen formában célszerű elkezdeni. A hatályos Polgári Törvénykönyv szerint gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Mindegyik gazdasági társaságra a Ptk-ban meghatározott közös, illetve az egyes gazdasági társaságokra előírt speciális szabályok vonatkoznak.

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.):

A tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért –főszabály szerint– a tagot helytállási kötelezettség nem terheli.

A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása.  A tagi törzsbetétek különböző mértékűek lehetnek, de az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétek összege a törzstőke, amely a hatályos Ptk. szerint nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.

A közkereseti társaság (kkt.):

A tagok kötelezik magukat, hogy gazdasági tevékenység céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

A tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékére a törvény nem tartalmaz minimum előírást.

A betéti társaságra (bt.):

A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

A tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékére a törvény a bt. esetében nem tartalmaz minimum előírást.

A részvénytársaság (rt.):

A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni.

A részvénytársaságok között megkülönböztetjük a nyilvánosan működő részvénytársaságot (nyrt.), amelynek részvényeit tőzsdére bevezették és a zártkörűen működő részvénytársaságot (zrt.), amelynek részvényei nem kerültek a tőzsdére bevezetésre.

Az összes részvény névértékének összege alkotja a részvénytársaság alaptőkéjét, mely alaptőke a zrt. esetében nem lehet kevesebb ötmillió forintnál, az nyrt. esetében pedig nem lehet kevesebb húszmillió forintnál.